Egyéni folyamatok
Gyermek- és ifjúsági coaching
Életkorhoz illeszkedő, támogató folyamat 8–18 éveseknek az önbizalom, az érzelmi tudatosság és a mindennapi készségek fejlesztéséhez. A szülők bevonásának kereteit közösen alakítjuk ki.
Gyermek- és ifjúsági coaching
Támogatás, önbizalom és útmutatás a fiataloknak
A gyermek- és serdülőkor számos változást, kihívást és új helyzetet hoz. Az iskolai elvárások, a kortárs kapcsolatok, az önbizalom kérdései, a teljesítményhelyzetek vagy éppen a jövővel kapcsolatos bizonytalanság időnként olyan nehézséget jelenthetnek, amelyben jól jön egy külső, támogató szakember segítsége.
A gyermek- és ifjúsági coaching életkorhoz igazodó, cél- és erőforrás-központú folyamat. Segíti a gyermeket vagy fiatalt abban, hogy jobban megértse saját helyzetét, felismerje erősségeit, könnyebben megfogalmazza érzéseit és szükségleteit, valamint megtalálja saját megoldásait a mindennapi kihívásokra.
Ismerős helyzetek?
A gyermek- és ifjúsági coaching segítséget jelenthet, ha a gyermek vagy fiatal
bizonytalan önmagában vagy kevésbé bízik saját képességeiben;
nehezen találja a helyét kortársai között;
baráti konfliktusokkal vagy közösségi nehézségekkel küzd;
nehezen fejezi ki érzéseit vagy szükségleteit;
iskolai teljesítményhelyzetekben erős nyomást él meg;
nehezen motiválható, halogat vagy problémát jelent számára a célok követése;
nehezen alkalmazkodik egy megváltozott élethelyzethez;
szeretné fejleszteni kommunikációját és önérvényesítését;
pályaválasztással, továbbtanulással vagy a jövőjével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik;
szeretné jobban megismerni saját erősségeit, képességeit és lehetőségeit.
Nem szükséges, hogy komoly probléma álljon a háttérben. A coaching akkor is hasznos lehet, ha a gyermek vagy fiatal szeretne magabiztosabbá válni, jobban eligazodni egy számára fontos helyzetben, vagy tudatosabban készülni egy következő életszakaszra.
Hogyan segíthet a gyermek- és ifjúsági coaching?
A coaching során a gyermek vagy fiatal olyan elfogadó és biztonságos figyelmet kap, ahol szabadon beszélhet az őt foglalkoztató kérdésekről. A közös munka nem arra épül, hogy megmondjuk neki, mit kellene tennie, hanem arra, hogy segítsük saját érzéseinek, erősségeinek, lehetőségeinek és megoldásainak felismerésében.
A folyamat segítheti az önbizalom és az önismeret fejlődését, az érzések felismerését és kifejezését, a problémamegoldást, a döntéshozatalt és a célok kialakítását. A gyermek vagy fiatal megtapasztalhatja, hogy egy nehéz helyzetben többféle lehetőség közül választhat, és saját maga is képes lépéseket tenni a változás érdekében.
A hangsúly az erősségeken és a már meglévő képességeken van: nem azt keressük, mi „nem működik” a gyermekben, hanem azt, hogy mire lehet építeni, és hogyan tudja egyre tudatosabban használni saját erőforrásait.
Hogyan dolgozunk?
Gyermekekkel és fiatalokkal nem kizárólag beszélgetéssel dolgozunk. Az alkalmazott módszereket mindig az életkorhoz, személyiséghez és az aktuális témához igazítjuk.
A beszélgetések mellett használhatunk érzés- és szükségletkártyákat, képeket, rajzot, kreatív és játékos feladatokat, erősségeket feltáró gyakorlatokat, vizualizációt vagy más élményalapú eszközöket. Serdülőknél és fiataloknál nagyobb hangsúlyt kaphatnak a döntési helyzetek, a célok, az önállóság, a kapcsolatok, a továbbtanulás és a jövőkép kérdései.
A cél az, hogy a találkozások ne egy újabb teljesítményhelyzetet jelentsenek, hanem olyan teret, ahol a gyermek vagy fiatal saját tempójában gondolkodhat, próbálkozhat és fedezheti fel saját lehetőségeit.
A szülők szerepe
A gyermekkel végzett munka során a szülőkkel való együttműködés is fontos. Az első találkozás során tisztázzuk, milyen kérdés vagy élethelyzet miatt merült fel a coaching lehetősége, és közösen áttekintjük a célokat és a kereteket.
A továbbiakban a gyermek életkorához és a helyzethez igazítjuk a szülők bevonását. Fontos, hogy a gyermek vagy fiatal számára kialakulhasson egy biztonságos, bizalmi tér, ugyanakkor a szülők is megfelelő tájékoztatást és támogatást kapjanak abban, hogyan segíthetik gyermeküket a mindennapokban.
A cél nem az, hogy a szakember a szülő helyett oldja meg a nehézségeket, hanem hogy a gyermek, a család és a szakember együttműködésével olyan változások indulhassanak el, amelyek a hétköznapi helyzetekben is megtarthatók.
Minden gyermekben és fiatalban vannak erőforrások, amelyekre építeni lehet – néha csak segítségre van szükség ahhoz, hogy ő maga is felismerje ezeket.